Szótagolás, elválasztás

Hétfőn írunk egy kis szösszenetet az elválasztásból. Egy kis általam összeállított tájékozódó felmérést. Ha az a többségnek jól sikerül, megírjuk a tankönyv felmérését is. Ha viszont a többségnek nem megy a dolog, természetesen tovább gyakorolunk. :) Jól sikerült dolgozatok esetén mindkét jegyet beírjuk, ha a hétfői sikertelen lesz, nem írunk jegyet.

Alapszabályok, melyeket a gyakorlatban tudni kell:

Egy szót annyi szótagra bonthatunk,ahány magánhangzó van benne.

toll-tar-tó    3 szótag

Amelyik szóban csak egy magánhangzó van, nem lehet elválasztani.

vaj

Magánhangzó magában is lehet önálló szótag. Szomszédos magánhangzóknál elválaszthatjuk a szavakat.

di-ó

Több mássalhangzó találkozásakor a következő szótag elejére mindig csak egy mássalhangzó kerül át.

test-ne-ve-lés

Ha a szóban hosszú egyjegyű mássalhangzó van, akkor a kettőzött mássalhangzó egyik betűje kerül át a következő szótag elejére.

csillag

csil-lag

Ha a szóban hosszú kétjegyű mássalhangzó szerepel, elválasztásnál két rövid kétjegyű mássalhangzót írunk le.

messze 

mesz-sze

Összetett szavaknál az összetételnél választunk el (és minden más lehetséges helyen).

szem-ü-veg      

(tehát nem helyes, hogy: sze-mü-veg)

A legutolsó szabályt nem kéri a tankönyv, de mivel említettem a gyerekeknek, és többször írtunk is összetett szavakat, fogom kérni a  dolgozatban.

Törd a szót?

Több szülő is megkérdezte már, mit is csinálunk mi tulajdonképpen, amikor az olvasókönyv apró rubrikáiba vonalakat húzgálunk és köröket rajzolunk, látszólag minden rendszer nélkül. És mi is az a szótörés?
Semmi ördöngösség nincs a dologban és bizony logikája is van.
Amikor a szavakat törjük, egyszerűen szótagolunk. A törés elnevezéssel csak segítjük a feladat jobb megértését a gyerekek számára. Mi mindig tapsolunk is mellé, és még mozgunk is kicsit hozzá jobbra-balra. Ha hosszú a szó, olykor kérem a gyerekeket, hogy ne tapsoljunk, hanem minden szótagra nyissuk ki egy-egy ujjunkat, így végül könnyebb lesz megszámolni, hány szótagból is áll az a hosszú szó.
Megtanultuk, hogy a szavakat először nagyobb részekre > szótagokra bontjuk, majd tovább szedjük apró hangokra. A szótagolás már megy minden gyereknek önállóan is, a hangokra bontást együtt végezzük.

Nagy öröm, hogy van egy méretes, gurítható abakusz a termünkben, így azon szoktam mutatni a gyerekeknek a szótagra és hangokra bontást. De törtem már darabokra hurkapálcát is e célból. És kiváló segédeszköz ilyenkor a sok gesztenye. Bármit (korongokat, pálcikákat, fogpiszkálót, gyöngyöket, kisautókat, gyurmát...) fel lehet használni a játékos tanuláshoz, hogy a gyerekeket motiváljuk és érdekesebbé tegyük az egy idő után monotonná váló, de fontos feladatot.

Először megnevezzük, mit látunk a képen.

ALMA

Törjük/szótagoljuk a szót.

AL-MA

Megállapítjuk, hogy kettőt tapsoltunk, a szó két szótagból áll. A könyv rubrikáját két részre osztjuk egy álló egyenessel. Ha három, akkor három részre, ha négy szótag, akkor négy részre...


Az egyes szótagokat tovább bontjuk hangokra.

A L - M A

Annyi karikát rajzolunk a rubrika egyes részeibe, ahány hangból az adott szótag áll.
Időnként be is színezünk egyet-egyet. Olyankor egy adott hangot keresünk. A könyvben gyerekekről készült fotók segítenek a hangkeresésben. Az ő szájtartásuk segít, hogy épp é vagy a, vagy í stb. hangot kell keresni.

Minden esetben újra össze is rakjuk a szót. Elbetűzöm nekik. Aztán a szótagokat mondjuk végig. Majd folyamatosan mondjuk ki a szót.

Amit most itt leírtam
a hangoztató-elemző-összetevő módszer, szótagolással.
A mi olvasástanulásunk nem betű, hanem hangtanulással kezdődik.

Mivel sokáig érdemes és kell gyakorolni ezt az előkészítő feladatot, próbálom változatossá tenni.
Néha teljesen más típusú feladatlapok rajzait szótagoljuk.
Vagy babzsákot dobok nekik és ha a babzsákkal dobott szót elszótagolták, akkor dobhatják vissza.
Időnként írólapra rajzolunk apró rajzokat, azok neveit törjük.
Vagy épp egy szólánc játék során, aki kiesik e játékból kap szótagolást.