Gyermeknap

Prózai okai vannak, amiért csak a nagy csúszdázást fotóztam le ezen a napon. Egyrészt ennyit bírtak az elemek a fényképezőgépben (öreg hiba, hogy nem hoztam plusz elemeket), másrészt ezt élvezték az egész napból legjobban a gyerekek! :D

Az összetartásukról is nagy tanúbizonyságot tettek! Attillánk bátortalanul vágott neki a hágcsónak, de az egész osztály nagyon lelkesítő buzdítására végül megmászta a "hegyet" és az ölemben kétszer lecsúszott. Ezután már egész rákapott az ízére! :D 

A többi helyszínen mozgásos, ügyességi feladatokért "zsetonokat" lehetett gyűjteni, amiket a gyerekek a zsetonos sátorban lecserélhettek játékokra. Remek hangulatban, zökkenőmentesen telt a nap. :)

Anyáknapja képekben

Köszönjük az Édesanyáknak, Nagymamáknak, Rokonoknak,
hogy megtiszteltek bennünket a jelenlétükkel!

A legtöbb fotónál "ragyogó" effektet használtam és vágtam. Annak aki kéri, örömmel átmásolom pendrive-ra, lemezre, vagy elküldöm email-ben az eredeti (effektek nélküli) fotókat. Nem mindet tettem fel ide a blogra. Kérem, hogy az is szóljon, aki nem szeretné, ha kint lenne a fotója, ez esetben természetesen azonnal leveszem.

Közeledik a karácsony

Karácsony közeledtével előkerült az adventi naptár, az adventi koszorú az osztályteremben is, nemcsak az otthonokban. A gyerekekkel minden nap egy-egy apró díszt, dekorációt teszünk ki a teremben, hogy ráhangolódjunk erre a szép ünnepre. Az adventi vasárnapokra gondolva, hétfőnként mi is meggyújtunk egy-egy gyertyát a koszorún és kicsit magunkba mélyedünk. Apró fogadalmakat teszünk az új esztendőre (csöndesebb leszek, többet jelentkezem, többet segítek anyának, szebben írok... :D). Ki-ki magához mérten, annyit, amennyit majd teljesíteni is tud. :)

Ma délelőtt a szabadidőben hóembereket készítettünk, apró seprőkkel a kezükben. A gyerekek nagyon ügyesen nyírták az előrajzolt formákat. :)
Készítettünk már hópelyheket, apró ajándékdobozokat, mikulás kirakót, ücsörgő télapót, angyalkát...
A rossz idő miatt mostanában keveset vagyunk kint, ez érződik is rajtuk, sokat fecsegnek, de remekül dolgoznak! :)

Hamarosan vége az éremgyűjtő játéknak. A héten még osztok érmecskéket. Jövő héten pedig ajándékot kap 3 gyerkőc, aki a legtöbb érmet gyűjtötte karácsonyig. Az ajándék meglepetés lesz, annyit elárulok, hogy saját készítésű meglepetést adok a gyerekeknek.
Megegyeztünk az osztállyal, hogy aki nem gyűjtött eleget, nem keseredik el, hanem nagy lendülettel folytatja az éremgyűjtést a tanév végi ajándékozásig. :)

Fegyelem és jutalom

Készítettem a gyerekeknek egy jelzőlámpát, ami segít eligazodni az órák között.
Amikor a pirosat nyitom ki, akkor tanulunk. A piros-tilos. Azaz olyankor tilos beszélgetni, fecsegni, jelentkezni kell.
A sárga az önálló tanulást jelenti, ez gyakran a pirossal együtt van nyitva.
A zöld a szabadidős tevékenység színe.
Így kiküszöböltük a százszor elhangzó kérdést: "Most mi jön?"
Helyette most az van, hogy: "Tanító néni elfelejtetted kinyitni a zöldet/pirosat/sárgát!"
;D




Sokszor jutalmazunk. Teljesítményt, magatartást egyaránt. Persze többnyire a magatartást, mert ha jó a viselkedés, a figyelem, akkor egyértelmű, hogy a tanulás is jobban megy. Kapnak a gyerekek csillagot (pirosat, aranyat, ezüstöt - dőzsölünk!), piros pontot, feketét. Érmeket (ezeket karácsonyig gyűjtik és az első három legtöbbet gyűjtő gyerek kap egy kis meglepetést tőlem).
Az egérkét pedig az a gyerek viheti haza egy hétvégére, aki egész héten jól viselkedett. Sokszor nem a legeslegjobb gyerek kapja, hanem aki önmagához mérten nagyon sokat változott. Van, akinek jutalom a mindig jó viselkedéséért, van akinek pedig ösztönzés, hogy mindig igyekezzen.

Mumus

A fecskevonalat vázoltuk. Mumus volt ez a betűelem, féltek tőle. Nem volt rá okuk, az osztály nagy részének elsőre is meglepően szépen megy. :)
Akinek pedig nem, azzal még sokat gyakoroljuk. Akinél szükséges volt, megfogtam a kezét, és többet leírtunk együtt. Nem is a munkafüzettel kezdtük, hanem egy fénymásolt feladatlappal.
Ami nekem is kihívás volt, egy balkezes leányzónkkal együtt írni a fecskevonalat. :)

A szótagoláshoz, hangkereséshez pedig ilyen feladatlapokat szoktam fénymásolni. Mindegy mi a feladat eredeti célja (itt a játékokat kellett kiválasztani és színezni), mi mindenből szótagolást, hangokra bontást varázsolunk! :)



Az egyik kolléganőm adta az ötletet (és milyen igaza van), hogy ne aláhúzzam a nem helyesen írt, csúnya betűelemeket (később betűket), hanem inkább a szépeket keressem meg és apró csillaggal jelezzem. Így a gyerekek, ha megnézik a füzetüket, nem a rossz rögzül a fejükben, hanem a jó. Így láthatják, a többinek is ilyennek kell lennie.
Mindig tanul az ember. :)
Ezért a sok apró csillag a füzetekben. Minden gyereknél akad legalább egy jó (többnyire több is).
Persze azért a nagy csillag az igazi, mert akkor minden sorral elégedett vagyok!

Sorakozó, rendrakás

Költöttem két versikét az osztálynak a gyorsabb sorakozó és rendrakás eléréséért.
Én még mindig papírról olvasom a saját soraimat, ők már kívülről fújják! :D
Többnyire eredményesek, de volt már, hogy feleslegesen mondtuk el...


Rendrakó-vers

Az asztalról gyorsan elpakolok,
Tanító néninek szótfogadok.
Rend a lelke mindennek,
Van helye könyvnek, füzetnek.
A tolltartót is összerakom,
Ne legyen a pad alatt papírhalom.
Folyton azon jár az eszem,
Hogy az üzenőben csillag legyen.


Sorakozó-vers

1, 2, 3 - keresem a párom.
Egyenesen állok, igazodom,
Hogy lökdössenek azt nem hagyom.
Mire tanító néni idenéz,
Gyönyörű legyen az egész!